Vannak barátságok, amelyek felnőtt korban köttetnek. Ilyen lehet az, amikor két barátnő az egyetemen találkozik és a vizsgák, szigorlatok buktatóit együtt ugorják, nem ritkán kéz a kézben, egymást segítve. Ezek a barátságok sokszor a diploma átvétele után is megmaradnak. Ilyen kapcsolatról mesélt nekem Brigi és Krisztina, akik kicsit több mint tíz éve koptatták együtt az egyik vidéki egyetem padjait, majd együtt költöztek a fővárosba munkát vállalni.

A diákhitel az ő idejükben újdonságnak számított és a szülők szűkös anyagi helyzete miatt mindketten úgy döntöttek, felveszik az akkori legnagyobb összeget (25.000 Ft). A jegyzetek és a bulik mellett Brigi állatmenhelyeket támogatott, Krisztina nyelvtanfolyamra költötte a  - ahogy ők hívták - DH nagy részét, hogy átvehesse a diplomáját a záróvizsga után.

A két nő világnézete és habitusa meglehetősen különböző. Brigi rögtön az egyetem után férjhez ment, férjével úgy döntöttek, két gyermeket vállalnak, és nem húzzák az időt, minél előbb szeretnék négyfősre bővíteni a családot.

Krisztina mindig mindent hatszor megfontol, Brigi gyermekei már óvodába jártak, amikor ő is úgy döntött, hogy felvidéki barátjával belevágnak a családalapításba. Különösebben nem lepődött, meg, amikor kiderült, ikreket vár, családjukban több ikerpár is született korábban. A két fiatal anyuka néha moziba jár vagy együtt vacsoráznak, ilyenkor kibeszélik a család minden tagját, anyóst, kutyát, gyerekeket.

Tavaly tavasszal meglepetésként érte őket a felismerés, hogy mindketten ismét gyermeket várnak. A megfontolt Krisztina negyed órán át némán ült a nappaliban egy pozitív terhességi teszttel a kezében, mire felfogta, hogy újra kell terveznie a következő éveket, de örült a hírnek. Brigi azonnal boldogan a férje nyakába ugrott, ő valahogy mindig is élvezte a pelenkázás, etetés, altatás körforgását.

A két nő szülése között egy hét különbség volt. Brigi kislánya a vártnál tíz nappal előbb, karácsony másnapján látta meg a napvilágot. Krisztina, mivel kisfia farfekvéses volt és nem akart az istennek sem befordulni, programozott császármetszésre kapott időpontot, január második napjára. Így történt, hogy Brigi harmadik gyermeke 2017 végén, Krisztina harmadik gyermeke pedig 2018. január elseje után született. Így a törvényrendeletnek megfelelően Krisztina diákhitelének teljes összegét, a közel két és fél millió forintot elengedte az állam, míg Brigi legalább húsz éven keresztül törleszthet, mire az utolsó fillért is kicsengeti és ezzel közel kétszeresét fizeti vissza a felvett összegnek.

Az én három gyerekem nem számít? Én kevesebbet érek, csak mert előbb indult be a szülés? Az mindegy, hogy ugyanannyit virrasztottam éjszaka a lázas gyerekek mellett, ugyanúgy tiszteletre, megértésre és felelősségre tanítom őket, és ugyanúgy háromgyerekes nő vagyok? Ebben az országban ez nem számít?  - próbált érvelni a diákhiteles telefonos munkatársnak Brigi, bár tudta, hogy zárt kapukat dönget.

Brigit mások szerencsétlensége sem vigasztalja. Ismerőse, Péter és felesége az ötödik gyermeküket várják. Ám hiába a nagycsalád. Péter volt olyan béna, hogy fiúnak született, ezért rá nem vonatkozik a diákhitel kedvezmény, akkor sem, ha már ötgyermekes családapa lesz hamarosan. Mintha a gyermeknevelés csak a nőkre tartozna - morog Péter, miközben az óvodás gyerekeket öltözteti reggelente. Neki még három millió forintot kell visszafizetnie nyugdíjas koráig.